Mélységes szomorúságunkra lassan karácsonyi szünetre megy a TV2 trash
realityje, ezért igyekszünk méltóképp visszaemlékezni az elmúlt
hónapokra. Rengeteget adott nekünk, érzelmeink teljes skáláját
kimerítette, volt itt felhőtlen kacagástól kezdve szívszorító drámákig
minden, amit ember csak kaphat egy tucat megélhetési celebtől. A
legfontosabbról viszont még nem ejtettünk szót: sztár szülőink
példamutatásáról. Most pótoljuk. Gáspár
Győző, Bea asszony és két lányuk kalandjait már egy másik csatornán is
követhettük. Ha valaki esetleg kimaradt a tévétörténelem legmélyebb
repüléséből, annak eláruljuk, hogy Gáspárék a Győzike Show című
vircsaftkodásukkal borzolták a kedélyeket jó néhány szérián át. A
verbális és konkrét fizikai harcok
mindennaposak voltak, de mintha az évek előrehaladtával az egymásnak
esések egyre durvábbak lennének. Béjjá asszony egy hazugságvizsgálat
apropóján kipattant megcsalós sztorira reagálva először csak bemelegít
néhány kedves gondolattal, mint "Vele együtt rohadjál meg, együtt
rohadjatok meg. De most azonnal! A rák egye ki a szivit neki. Hogy a
jóisten küldjön neki meghívót. De olyan meghívót küldjön neki, hogy csak
oda szóljon, a jóisten mellé. Így járatol le engem állandóan." Aztán addig hergeli magát,
hogy az autó hátsó üléséről előre gerillázva elkezdi csépelni hites
urát, azt üvöltözve artikulátlanul, hogy megfojtja, most meghal. Vajon a
kis Gáspár Virág, amikor felnő, képes lesz higgadtan, értelmesen elrendezni konfliktushelyzeteket, vagy nála is az lesz a biztos megoldás, hogy egyből lendül a keze?
Idilli jelenettel kezdünk, Schoberték nappalijában Rubint Réka együtt
tanul a kis Norbikával. Mindenki örül, pacsi, a gyerek megcsinálta a
háziját, nem is akárhogy. Egyszer csak betoppan a szigorú apa, fia fölé
tornyosulva az asztalra támaszkodik, és a következőt találja mondani
határozottan: „Meggátoljuk, hogy elhízott értelmiségi legyél, fiam!"
Megértjük a pánikot, mi sem szeretnénk, ha a kis Norbika ne adj isten tanult felnőtté válna,
és nem kizárólag izmai acélosításán dolgozna 0-24-ben. De ez még csak a
kezdet, a szigorú pedagógiát gyakorló apa folytatja: "Mit fogunk most
csinálni? Na, mi az, amit nagyon nem szeretnél? Futunk öt kilométert?
Nem? Akkor futunk öt kilométert!” – közli ellentmondást nem tűrően, és
felzavarja gyerekét a futópadra. Ekkor már szorítja a szívünket az
együttérzés, szerencsétlen kölyök rémült arcát látva könnyek gyűlnek a
szemünkbe, de szerencsénkre Schobert megszólal, mi pedig ujjongunk
boldogságunkban a coelhói magaslatokat hallván. „Mit szoktak tűzben
edzeni? A kardot. És mit edzünk a vattacukorban? A nyálat. Mi akarsz
lenni: kard vagy nyál? Ne legyél olyan dagadt, mint én voltam. Apád úgy
nézett ki, mint egy partra vetett fóka. Épp csak azt nem mondtam, hogy
üűűű üűűű üűűű.” Mindig szimpatikus, amikor a szülők nem erőltetik rá
akaratukat utódaikra, és nem próbálják velük megvalósíttatni azt, amivel
ők anno kudarcot vallottak...
A TV2 egyszerűen csak "Pamela képen törölte Berkit"
címmel adta el a történetet, pedig sokkal több volt benne, mint egy
szimpla képen törlés. Egyrészt Hódi egy szelet habos süteményt dörgölt
Berki arcába, hosszan maszatolva körbe-körbe, ami egy férfi számára
szerintünk rettenetesen kellemetlen még egy kamudrámákban bővelkedő
realityben is. Másrészt az eset nagyjából egy időben történt azzal az
őrületes rémtettel, amikor Berki nem volt hajlandó Mikulás jelmezt
ölteni a külvilágból egyelőre valószínűleg vajmi keveset érzékelő
gyermeke örömére, ezért barátnője kizárta az erélyre, aztán
oda-odacsapott a nagydarab erőembernek, amíg az el nem menekült a
családi fészekből. Hódi, mint általában, végig a bizalomról sipítozott,
hűtlenséggel vádolva gyermeke apját. Kicsit azért örülünk, hogy a bébi
még nem érti, mi történik körülötte. Rettenetes lenne, ha ebben a
légkörben cseperedne élete legmeghatározóbb éveiben, és ezt a
viselkedésformát tekintené követendőnek. Bár félünk kicsit, hogy a
későbbiekben sem fog változni a helyzet, azért drukkolunk nekik, hogy
szerelmük erős legyen, és örök.